Katona Bence több vállalkozás alapításában vett részt, ezek közül a vállalati catering szolgáltatások megreformáló Ordit nevű startupra a legbüszkébb. PhD tanulmányait a Corvinuson végezte, 2013 óta foglalkozik fejlesztéspolitikával is. Korábban dolgozott a Miniszterelnökségen, valamint részt vett a hazai startup ökoszisztéma fejlesztési koncepció kialakításában.
Alapító tagja a hazai egyetemeken elindított Startup Campus inkubációs programnak, valamint a Get in The Ring nemzetközi startup versenynek. A londoni Imperial College Startup Campus képzésének egyik vezetője, ahol magyar származású kint élő hallgatóknak/kutatóknak szerveznek ingyenes képzéseket. Jelenleg a korai vállalkozások finanszírozásában élen járó Hiventures vezérigazgató-helyettese. SMART 2018 előadása kapcsán beszélgettünk a hazai startup ökoszisztémáról.

Sikeres évnek tűnik 2018, egymás után jönnek az exitek, nagyobb tőkebevonások. Hogy látod a hazai startup ökoszisztéma aktuális fejlettségi állapotát?

A 2010-es évek közepén volt egy nagyobb startup boom, utána azonban hiába érkezett jelentős finanszírozás a piacra, sajnos azzal nem járt együtt jelentős tranzakció szám növekedés. A Prezi, a Ustream és a Logmein utódai láthatóan elmaradtak. Azonban az utolsó félévben mintha újra megjelentek volna a nagy magyar startup sztorik, ettől hangos most a piac. Folyamatos a növekedési kategóriában lévő startupok következő körös tőkebevonása, gondoljunk csak az AIMotive-ra és a Starschema-ra.

További jó hír, hogy most újra érződik a nemzetközi befektetők aktivitása is. Az egyik komoly hiányossága a hazai ökoszisztémának, hogy a mai napig nem jelent meg olyan nemzetközi szereplő a piacon, aki nemzetközi központot, hub-ot honosított volna meg itthon. A másik probléma, hogy az utóbbi években az EU vezető inkubátorainak (pl.: Techstars) programjaiba nem kerültek be hazai startupok és így a láthatóságunk is nagyon alacsony külföldön. Jó hír viszont, hogy az elmúlt egy évben szemmel láthatóan is komoly aktivitás alakult ki a hazai startup ökoszisztémában és a korábban elhintett magokból nagy reménységek nőttek ki. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi befektetők régió iránti érdeklődése/bizalma is érezhetően megnőtt.

A Hiventures szempontjából is különösen sikeres év volt 2017, mivel több mint 1000 befektetési igény érkezett be. A Hiventures indulásakor a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy lesz-e megfelelő mennyiségű és minőségű igény a piaci oldalról. A tavalyi év alapján viszont elmondhatjuk, hogy működik a modell, hiszen közel 140 befektetést valósítottunk meg. Fontos eredménynek gondoljuk azt is, hogy az ökoszisztéma valamennyi szereplőjével sikerült konstruktív együttműködést kialakítanunk. A Hiventures mentor és inkubátor hálózata szintén nagyon aktívan működik, ami nagyban segíti a mi munkánkat is.

Aminek külön örülök, hogy már nem csak Budapest aktív a befektetési térképen, Debrecenben közel másfél milliárd Ft értékben hoztunk meg befektetési döntéseket. Ehhez viszont kellett az, hogy a helyi közösség aktív legyen és sikeres vállalkozók motiváltak legyenek abban, hogy a tudásukkal és erőforrásukkal támogassák a helyi startupokat. Az elmúlt években számos jó példa jelent meg a helyi fiatalok előtt és az ökoszisztéma aktív tagja lett az egyetem és helyi inkubátorház is. A Debreceni Egyetemnek köszönhetően számos medtech fókuszú startup alakult meg és kapott finanszírozást az elmúlt másfél évben. A Hiventures első EU-s forrásból származó befektetései, az Insimu és az RF anatomy ennek tipikus példái. Győrben és Miskolcon szintén nagy fejlődésnek indult a helyi startup környezet, ezzel ellentétben nagy meglepetésünkre Szegedmég kicsit el van maradva a startupok aktivitása terén. Célunk, hogy 2018-ban a többi vidéki nagyvárosban is felpezsdítsük a helyi startup életet.

Rengeteg befektetésen vagytok túl. Mik a legfontosabb tényezői annak, hogy egy induló vállalkozás itthon sikeres lesz? Mennyire fontos a hazai és a nemzetközi ökoszisztéma ebben a sikerben?

Saját tapasztalatom az, hogy európai szinten Budapest nagyon jó város arra, hogy valaki költséghatékonyan tesztelje a termékét, szolgáltatását; számos nagy nemzetközi vállalat is megtalálható a magyar piacon, ezért tesztkörnyezetnek, pilot piacnak nagyon alkalmas Budapest.

A nemzetközi kapcsolatrendszere viszont hiányzik a helyi vállalkozásoknak, hiába van meg a traction, növekedés, validált üzleti modell, nehezen állnak szóba induló vállalkozásokkal a külföldi partnerek, finanszírozók. A nemzetközi cégek, ha nincs helyi bázisuk vagy képviseletük, nehezen elérhetőek el a hazai vállalkozások számára.

A befektetői bizalom a régióban lévő cégek kapcsán sincs még meg, ezért veszünk részt szakmai támogatóként több hazai partnerrel együtt a Startup Campus Global Tour elindításában. A startup rendezvénysorozattól azt várjuk, hogy segítségével erősítsük a nemzetközi bizalmat és, hogy olyan nagyvárosokba vigyük a hazai vállalkozások hírét, mint Berlin, London vagy New York.

A későbbi életszakaszokban viszont korlátozott számban vannak csak jelen befektetők a hazai piacon, ami komoly kihívást jelent a startupok és a korai fázisú hazai befektetők számára egyaránt. Az itthon már bizonyított, növekedési fázisban lévő vállalkozásnak általában több millió EUR fölötti összeg kell bevonniuk a nemzetközi terjeszkedéshez, de sokszor a hazai, esetleg régiós eredmények még nem elég meggyőző a nemzetközi befektetőknek.

Ezen finanszírozási rés megoldásán dolgoznunk kell. A Hiventures Budapesten 250 millió Ft-ig tud finanszírozást biztosítani, ezért ennél nagyobb tranzakciókba társbefektetőként tudunk belépni. 2018-ban az egyik legfontosabb célunk, hogy komoly nemzetközi befektetői partneri hálózatot építsünk ki. Az első nemzetközi tranzakciók előkészítésén pedig már nagy erőkkel dolgozunk.

A startupok és nagyvállalatok együttműködése fontos szempont? A nagyvállalatok innovációs “éhsége”  növekszik, mennyire tudják a hazai startupok  ezeket az igényeket kielégíteni?

A jól működő startup ökoszisztémákban megfigyelhető, hogy a nagyvállalatok zászlós szerepet vállalnak számos területen. Az elmúlt évben sok nagyvállalat indított el belső akcelerációs programot, de ezek érzésem szerint még korai próbálkozások.

A startupok számára a nagyvállalatok, mint ügyfél vagy partner kiemelten fontosak, a vállalati oldalon azonban még hiányzik a tudás/tapasztalat, hogy miként lehetséges kihasználni ezeket az együttműködéseket.

Ami valamennyire működik már most is, az a nagyvállalatoknak startupok által nyújtott szolgáltatások területe, ami kevésbé, hogy a startupok által fejlesztett megoldások, technológiák, innovációk hogyan tudnak beépülni a vállalatok működésébe. Egy helyen látok komolyabb előrelépést itthon, ez a Fintech témakör, itt egész jó példák vannak arra, hogy vállalati inkubátorok jól és hatékonyan integrálják a startupokat.

Mi azzal próbáljuk segíteni a portfolió startupjaink és a nagyvállalatok közötti együttműködés elindulását, hogy évente több alkalommal szervezünk olyan tematikus Demo Day-eket, ahol a nemzetközi befektető, a startup és a nagyvállalatok egy színtéren jelenhetnek meg, ezzel segítve a közös gondolkodás és értékteremtés kibontakozását. Nyár elején például medtech és healthcare témára fogunk fókuszálni, ahol ezen a területen működő startupjain mutatkozhatnak be új potenciális nagyvállalati ügyfelek és befektetők előtt.

Ha egy valamit kéne változtatni a hazai startup piacon, mi lenne az? Mi hiányzik, mi lehetne jobb?

Budapestről hiányzik egy innovációs startup központ, ahol az innovátoroktól kezdve a legnagyobb nemzetközi technológiai szereplők és befektetők jelenhetnének meg. Ma a hazai startup közösség még nagyon belterjes, nagyon kevés nemzetközi szereplő van és magukban a csapatokban is kevés a külföldi csapattag. Konkréten egy dedikált alkotó helyre van szükség, egy élettel teli startup központra, mint a párizsi Station F, ahol az Amazon és Facebook is képviselteti magát.