Azoknak, akik nem ismernek, megtennéd, hogy röviden bemutatkozol, ki vagy és mivel foglalkozol?

Beosztásomat tekintve az OTP Fáy András Alapítvány ügyvezetője vagyok, azonban a szakmai pályafutásom kezdete óta stratégiatervezéssel és kreatív vezetési ügyekkel foglalkozom. A 90-es évek elején a Telkes Kft-ben kezdtem vezetési tanácsadással foglalkozni, azóta sok izgalmas fejlesztési programban vettem részt.
Így teljesen természetes számomra, hogy ezt az oktatásra és innovációra építő, de pénzügyekkel és gazdasággal foglalkozó Alapítványt sem a hagyományos módszerekkel és eszközökkel vezessem.  Egy erős csapatban, folyamatosan üzleti és tudományos versenytársakkal versengve próbálunk mindig egy kattintással mások előtt maradni.

Kevesen foglalkoznak nálad többet ma Magyarországon fiatalok pénzügyi oktatásával. Hogy látod a hazai fiatalok pénzügyi érettségét? Mennyire tud ezen változtatni a digitalizáció, hogyan kell a digitalizációt jól használni?

Korábban a piaci szereplők szempontjából gyerekekkel és fiatalokkal foglalkozni lesajnált, gagyi pedagógiai szerep volt. A digitális világ térhódításával ez teljesen megváltozott. Eddig is tudtuk, hogy egyszer minden gyerekből felnőtt lesz, de ma már úgy kell tekinthetünk a gyerekekre, mint a jelen digitális fogyasztóira. Így piaci és pénzügyi szempontból a jelen és a jövő közötti különbség szinte megszűnt. A jelen digitális gyerekfogyasztói, az alfa és z generáció, 3-5 éven belül a világ fogyasztói társadalmának háromnegyedét teszik majd ki.
A pénzügyi gazdálkodási tudás megszerzése a világ nagy részén és az emberek többségénél tapasztalati úton megy végbe. A baj csak annyi, hogy amire megtanulunk a pénzzel bánni, addigra életünk jelentős gazdasági és pénzügyi döntésein már túl vagyunk, ráadásul – előzetes ismeretek hiányában – többnyire lassan és/vagy rosszul döntünk. Az OTP Fáy András Alapítványnál Magyarországon évente közel 30 ezer gyereket tanítunk ingyen a pénzügyi, gazdasági, gazdálkodási ismeretekre, de összességében elmondható, hogy világviszonylatban kevesen jutnak ilyen képzéshez.
Pénzügyi ismeretekre fókuszálva a digitalizáció a pénzügyi tudatosság két végpontját, a jó, hasznos tudást és annak ellentétét, a rossz, inkább káros tudás megismerését és befogadását erősítette fel. Az interneten sokezerszer több – például az öngondoskodásról és takarékosságról szóló – pozitív oktató anyag található a korábbi tudásanyaghoz képest, de ennél még több a pontatlan, hamis, „becsapós” pénzügyi információ, amelyek vonzó kommunikációjukkal könnyen csapdába ejthetik a fiatalokat.  
A pénzügyi oktatás szempontjából ezért a digitalizáció legfőbb kérdése, hogy hogyan vesszük rá a fiatalokat a hiteles forrásból származó, hasznos infók feldolgozására.

Az oktatás az alapja a startup vállalkozói kultúrának, mennyire vagyunk érettek a "vállalkozásra"? Szerinted megteremtettük itthon az oktatási alapjait a vállalkozási kultúrának? Mi működik és mi hiányzik?

A vállalkozásra való érettség fő kérdése a motiváció és hogy képesek vagyunk-e a megvalósításra, azaz eljutni a kitűzött célig.
Alapvetően jó hír, hogy mindenki gyerekként nemtől függetlenül gazdag szeretne lenni és felnőttként jól szeretne élni. A baj akkor kezdődik, amikor a vállalkozói lét és annak tervei továbbra is csak ezekere a vágyakra épülnek.
A siker alapjára, kiinduló pontjára akkor találunk rá, amikor valamilyen irányba koncentráljuk, fókuszáljuk a tudást, hozzáértést. Ehhez elviekben a digitális világban minden rendelkezésünkre áll, szinte az élet bármely területéről van szó. Azonban a neheze csak ez után jön: hogyan történik a megvalósítás, a gondolat kiteljesítése és sikerre vitele?  
Ezzel a tudással kell rendelkezni, például tehetség útján vagy egyszerűen tanulással és tudatos tervező, fejlesztő tevékenységgel.  Ha sikeresek, sikeres startuperek akarunk lenni, akkor ez utóbbiakat kellene megtanulni az iskolában. Sajnos erre a világ nagy többségében sem a közoktatás, sem a felsőoktatás nem képes, nem alkalmas. Az oktatás jelenleg az egész világban válságban van, mind tartalmi, mind formai megközelítésben.

Az ideális az lenne, ha pénzügyileg képzett vállalkozásra motivált fiatalok érkeznének a piacra és megfelelő védőhálót biztosítana a rendszer arra, hogy korai vállalkozásaikat el tudják indítani. Az oktatás és vállalkozások finanszírozásának határterületeit mennyire érzed jól működőnek?

Az oktatás válsága miatt a sikeres vállalkozásokhoz szükséges és alkalmazható tudás átadása az iskolán kívüli, elsősorban piaci szereplőké lett.  Így példaként a használható pénzügyi tudásnak a leghitelesebb átadói a pénzpiac szereplői lehetek. Az OTP Csoport részéről ezt a tevékenységet a Fáy András Alapítvány és a nemzetközi OK Oktatási Központok valósítják meg.
A tudásátadás, a finanszírozás és – ide sorolható – a tehetségkiválasztás együttesen már egy komplexebb kérdés. E három elem összeillesztésére jöttek létre a különböző tehetség programok, mentor projektek, modern inkubátorházak. Ezek, ha jól működnek, célba juttathatják a vállalkozásokat, ha rosszul, kitermelhetnek egy halom kudarcot és csalódott fiatalt.
Miközben látjuk, hogy kezdeményező készségben, szürkeállományban nincs hiány. Az Alapítványunk nemrég lezajlott „Digitális Ötletpályázatára”, amelynek középpontjában a pénzügyi oktatás digitalizációja volt, mintegy 400 értékelhető pályázat érkezett néhány hét alatt.

Ha átlépünk a startupok piacára, hogy látod a hazai startup kultúrát, az oktatás mennyire van célkeresztben?

Az oktatás hanyatlásának fanyar illatát sokan érzik. Így oktatással foglalkozni – főleg azokban az országokban, ahol erre a forrás és a fizetőképes kereslet is csekély – nem tekinthető vonzó elfoglaltságnak. Tapasztalatom szerint az oktatással foglalkozó magyar startupok inkább külföldön próbálnak sikeresek lenni.
Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az oktatásfejlesztés és innováció egy komplex terület, gyakran ezért az egészségügyi innovációhoz hasonlítják. A komplexitás alapja, hogy a sikeres fejlesztések hátterében a módszertani és tartalmi fejlesztések összefonódnak. Tudományos megközelítésben oktatásfejlesztés esetében olyan interdiszciplináról beszélünk, amelyben többek között a pszichológia, szociológia, pedagógia, a közgazdaságtan, amelyben a marketing-kommunikáció fontos szerepet kap és hangsúlyosan jelen van az IT tudás is.