Röviden azoknak, akik nem ismernek, bemutatkozol, hogy ki vagy és mivel foglalkozol?
Fischer András vagyok, az OTP Bank innovációs területét, az OTP LAB-et vezetem. A fő küldetésünk a bank versenyelőnyének elősegítse az OTP-ben lévő innovációs potenciál maximalizálásával. Ezt úgy szeretnénk elérni, hogy az egyes banki területeket és az ott dolgozó kollégákat segítjük azokkal az eszközökkel, információkkal és erőforrásokkal, amivel ők maguk lehetnek az innováció motorjai. Ezen felül becsatornázzuk a bankba azokat a külső szereplőket, akik ötleteikkel, megoldásaikkal képesek támogatni innovációs terveinket.

Ha nagyon magasból indítjuk a beszélgetést, hogy látod, mi az a modern innovációs eszköztár, amit egy hozzátok hasonló nagyvállalatnak 2018-ban használni érdemes?
Mikor létrehoztuk az OTP LAB-et végeztünk egy alapos felmérést, hogy milyen eszköztárat használnak a nemzetközileg is élen járó vállalatok. Az eredmény nem volt meglepő: rendre a dolgozók és az ügyfelek bevonása az üzletfejlesztésbe, startupokkal való együttműködés, valamint egy ezt támogató kockázati tőkealap létrehozását láttuk. Ezen felül mindegyikük aktívan részt vett a helyi, illetve régiós innovációs ökoszisztémában, egyetemekkel és más szervezetekkel alkotott közös programokat. Sokuknál láttuk hogy valamilyen fizikai helyszínt (“labor”), illetve egy dedikált csapatot hoztak létre a projektekhez.  

Többnyire a piac a külső innovációs tevékenységeit látja egy nagyvállalatnak, az inkubációs műhelyeket, accelerátorokat, fundokat és külső partnereknek szóló innovációs versenyeket, de a vállalatok belső világára kevésbé látni  rá. Hogy látod, mennyire alakulnak át a belső innovációs folyamatok a nagyvállalati szegmensben?
Nehéz kérdés. Én azt látom, hogy sok helyen egyelőre az útkeresés zajlik. Sok globális cég, köztük nagy bankok is, létrehoztak olyan innovációs csapatokat, amelyek az anyavállalattól szervezetileg leválasztva, külön jogi entitásként, a napi üzletmenettől elszakadva működtek. Mindezt azzal a céllal, hogy ne kösse őket a nagyvállalati bürokrácia, lassúság, a rossz beidegződések. Temérdek pénzt és energiát öltek ezekbe az innovációs szigetekbe, de ezek nem minden esetben jártak sikerrel. Én azt gondolom, hogy vannak olyan területek ahol az innovációs erőfeszítéseknek elsődlegesen a cégen belül kell történniük, még ha ez olykor nehezebb is. Úgy látom, hogy egyre több vállalat hasonló következtetésre jut és ennek megfelelően szervezi át működését.

Mik szerinted a legfontosabb olyan új pillérek, amik a belső vállalati innovációt támogatni tudja? Mik a legfontosabb, akár kötelező elemek?
A legfontosabb előfeltétel a nyitott, ötleteket és proaktivitást támogató kultúra, azon belül a felsővezetői támogatás. A belső innovációt egy olyan szervezet képes támogatni, amely vállalati szinten facilitálja, rendszerezi az újító ötleteket, figyeli a trendeket, működteti az innovációs tölcsért és így valósítja meg a cég innovációs agendáját. A harmadik fontos elem a nem hagyományos keretek közötti tudásfejlesztés, vagy a “horizont tágítása”, konferenciák, startupokkal történő co-working, agile/scrum projektek segítségével.

Végül egy kicsit betekintve az OTP-be, van olyan pont amit kiemelnél a saját innovációs tevékenységetekből, mint sikeres példát?
Korai lenne még büszkélkedni, hiszen alig fél éve indult el a terület. Több kezdeményezést indítottunk útjára – pl. belső ötletversenyek, havi live webináriumok – annak érdekében hogy általános legyen a fejlesztésre való igény és nyitottság a bankon belül. Számomra is meglepő volt, hogy milyen aktivitással vágtak bele és váltak részeseivé kollégáim ezeknek a programoknak.  Sikeresen zajlik startup accelarator programunk is, most a kiválasztott startupokkal zajlik a fejlesztési munka. Természetesen több olyan digitális projekt van csőben, amelyeknek a bejelentését szélesebb körben tervezzük az év során.

 

SMART 2018 konferencia

Április 4. Budapest Akvárium

A SMART 2018 konferencia évetne 1000 látogatóval azon az úton jár, hogy a vezető beszélgetési fórummá váljon a Fintech, Mobil, 5G, IOT, Automotive, VR/AR, cybersecurity és automatizáció új trendjeinek feltérképezésében és ezek társadalmi hatásának egyeztetésében.