Röviden bemutatkoznál azoknak akik nem ismernek?

Szota Szabolcs vagyok, 2004 óta dolgozom a biztosítási szektorban, ahol az értékesítéstől a központi területekig sok helyen megfordultam. A magánéletben nagyon érdekelnek a modern technológiák, és megoldások, kíváncsian kutatom azokat a dolgokat, amik megváltoztathatják a mindennapjainkat. Ezt a kíváncsiságom az utóbbi időben annak szenteltem, hogy kifejezetten a biztosítási szektort megújító megoldásokat kutatom, illetve magam is aktívan próbálok innoválni ezen a területen. 2017-ben két rangos díjat nyertünk Kriph.io projektünkkel, amiben sokféle innovációt gyúrtunk egy termékbe. 

Insuretechben otthonosan mozgó szakemberként, hogy látod a hazai biztosítási piacot? Mennyire veszélyetetett a piac az új biztosítási technológiák kapcsán?

A hazai biztosítási piac elég vegyes képet mutat. A 2000-es években az online (díjösszehasonlító) alkuszoknak köszönhetően az emberek megtanultak interneten keresztül biztosításokat kötni, így egy digitálisan elég érett piac alakult ki. Viszont ez az átalakulás jellemzően megállt egy terméknél, a gépjármű kötelező felelősségbiztosításnál, és más termékeknél korán sem alakult ki akkora piacfelforgatás, mint a KGFB-nél. Talán a biztosítási szektor volt viszont az első olyan szektor, ahol az internet megmutatta hatalmát, azt, hogy milyen hatásai lehetnek a teljes díjtranszparenciának, összehasonlíthatóságnak. Olyan termékeknél viszont ahol nem csak a díj, hanem a szolgáltatás is számít sokkal nehezebb dolga volt ezeknek az oldalaknak.

Manapság viszont az látszik, hogy ahogyan a mindennapok részévé vált az online jelenlét, az ügyfelek is másként állnak a biztosítási konstrukciókhoz, amiket könnyebben össze tudnak hasonlítani, véleményt tudnak cserélni róluk, és elvárják a gyors, online, papírmentes folyamatokat, azaz a megfelelő ügyfélélményt. Ebben azonban a szektor eléggé bealudt. Az elmúlt években gőzerővel próbálták fejleszteni a weboldalaikat, hogy egyszerű és gyors legyen a szerződéskötési folyamat, legyen lehetőség online kárbejelentést tenni, ügyintézni. Vannak előremutató és jó megoldások már, de a kép azért még elég árnyalt. Van ahol már a felület szép és egyszerű, de a háttérfolyamatok még régiesek, és lassúak. 

Az új biztosítási technológiák - a nemzetközi és hazai tendenciák alapján - kevésbé veszélyt, sokkal inkább lehetőséget jelentenek a biztosítók számára. A legtöbb insurtech ugyanis az értéklánc egy-egy elemét kívánja megreformálni, és nem feltétlen kihívókként jelennek meg. A kérdés csak az, hogy mely biztosítók azok, akik képesek az együttműködésre, kik azok, akik a saját rendszereiket, folyamataikat úgy tudják kialakítani, hogy egy ilyen - sok esetben sokkal agilisebb, gyorsabb, innovatívabb - startuppal való együttműködés kölcsönös sikerre vezessen. 

Mennyire nyitottak a hazai ügyfelek az új biztosítási technológiákra? Hol lehet leggyorsabb az áttörés?

A már említett online alkuszok által megteremtett digitális érettségnek köszönhetően véleményem szerint a hazai ügyfelek sok esetben nyitottabbak, mint akár egyéb nyugati országok ügyfelei, ahol még csak most ismerkednek az online biztosításkötési folyamatokkal. Rengeteg technológiai újítás van viszont, ami rendelkezésre áll akár már több éve, de itthon még csak amolyan próba szinten került bevezetésre. Ilyen például a telematika a gépjárműbiztosításoknál, amit eddig leginkább úgy ismerhettünk itthon, hogy a hagyományos CASCO termék mellé lehet egy eszközt vásárolni, ami adatokat biztosít a biztosítónak, így kaphatunk kedvezményt a díjunkból. A telematika azonban sokkal több lehetne ennél. Szerintem - látva hogy most sorra jönnek ki a biztosítók ilyen megoldásokkal - ez lehet az első, ami elterjedhet, ha képesek lesznek a biztosítók túllépni azon, hogy jól jönnének az adatok az ügyfelek vezetési szokásairól, és helyette inkább valami új ügyfélélmény biztosítására használnák, ahol csak másodlagos a telematikai, mint technológia. (Elárulhatom: a mi projektünknél a Kriph-nél pont így gondolkodunk).

Ami kevésbé technológia, de üzletileg nagyon érdekes irány - és szerintem ez a biztosítások egyik jövője -, hogy megjelentek az első olyan alkalmazások, amik az ügyfelek valamilyen tevékenységéhez kapcsolódva nyújtanak segítséget, és mellesleg egyszerűen, beépítve lehet biztosítást is vásárolni a tevékenységre. Van már ilyen futóknak és bringásoknak készített applikáció is, ami ezt lehetővé teszi, de ki tudja mi mindent lehet így még kiszolgálni. Akár a már megszokott termékeket is újra lehet értelmezni ilyen formában.

Ha kicsit belenézünk a jövőbe, szerinted mik lehetnek a legnagyobb átalakulások a jövőben ezen a piacon?

Többféle vízióm van ezzel kapcsolatban az óvatosabbaktól egy egész vad elképzelésig. Egy azonban közös bennük: a biztosítóknak egyre inkább a háttérbe kell vonulniuk, és át kell adniuk a helyet az ügyféligényekre sokkal gyorsabb és direktebb választ nyújtó megoldások számára, amik mögött a biztos hátteret jelenthetik a tőkeerős nagy intézmények. Sokkal nehezebb - és sokkal tőkeigényesebb - lenne ugyanis nekik maguknak ezeket a válaszokat megadniuk, mint egyszerűen felkészülni az együttműködésre, amolyan ökoszisztémát építve maguk köré. Elég abba belegondolni, hogy mennyi minden történik épp, amivel valamit kezdeniük kellene. Terjed a telematika, jönnek az okosotthonok, a hangvezérelt asszisztensek, terjednek a drónok, lassan itt vannak az önvezető autók, rengeteg adat áll elő, egyre okosabb a mesterséges intelligencia, és persze nem szabad megfeledkezni a blockchain-re épített okosszerződéses rendszerekről sem. Ez utóbbi az, ami a legvadabb elképzelésemben helyet kap, hisz megkérdőjelezheti a központi intézmények - így a biztosítók - szerepét is.

Látsz olyan külföldi példákat, amik már élen járnak ennek a jövőnek az építésében? Mik szerinted a legjobb külföldi insurtech példák?

Sok jó példa van, amik közül természetesen vannak kedvenceim. Európában két kedvencem van, a Friendsurance, akik a világon az elsők közt építettek fel egy Peer-To-Peer megoldást, ami kicsit ügyfélközelivé teszi a biztosítási megoldásokat, és az elmúlt években egyre szebb eredményeket produkál. A másik európai megoldás a Simplesurance, akik készülékbiztosítások értékesítését végzik gyors, online folyamatot üzemeltetve, elsősorban rengeteg partnerükön keresztül, akik közt nagy e-kereskedők mellett más startupok (pl a Revolut) is megtalálhatók. A két abszolút kedvenc viszont nem az öreg kontinensen van. Az insurtech hírek központjában már lassan két éve az amerikai Lemonade mindig kiemelt helyen áll, akik egy trendi, modern, transzparens biztosítót építettek fel lakásbiztosítás értékesítésre, kimagaslóan sokféle technológiát alkalmazva, amivel rendkívüli ügyfélélményt nyújtanak. Az ő nevükhöz kötődik például egy kárrendezési rekord is, amikor 3 mp alatt tudtak rendezni egy kabátlopás kárt, aminél mindössze ennyi idő alatt lefutott a soklépcsős csalásfigyelő algoritmusuk, és a teljes kárkifizetési folyamat.

Az utóbbi hónapokban azonban egy kínai biztosító, a Zhong An lett az abszolút kedvencem. A teljesen online biztosító rendkívül érdekes üzleti modelljével teljesen lenyűgözött. Ők is az ökoszisztéma működésben hittek, és így nőttek nagyra. Rengeteg mikrofedezetet értékesítenek partnereiken keresztül. Mindezt ráadásul rendkívül gyors, egyszerű, teljesen online folyamatok mentén teszik, amik a terhelést is bírják, hisz egy “Szinglik napján” (a kínai Black Friday) napi szerződéskötési rekordot döntöttek, amikor több, mint 100 millió szerződést kötöttek egy nap alatt. A mindössze 1 700 dolgozójának 52%-a ráadásul fejlesztő, akik folyamatosan azon dolgoznak, hogy a jövő megodásait építsék. 

 

SMART 2018 konferencia

Április 4. Budapest Akvárium

A SMART 2018 konferencia évetne 1000 látogatóval azon az úton jár, hogy a vezető beszélgetési fórummá váljon a Fintech, Mobil, 5G, IOT, Automotive, VR/AR, cybersecurity és automatizáció új trendjeinek feltérképezésében és ezek társadalmi hatásának egyeztetésében.