Röviden, azoknak, akik nem ismernek bemutatkoznál, hogy ki vagy és mivel foglalkozol?

A Blockchaineum egyik alapítójaként már egy éve igyekszem formálni és integrálni a hazai blockchain és kriptoközösséget. Eredetileg üzleti, pénzügyi és diplomáciai fókuszú végzettségem van, de főleg értékesítés és marketing fókuszú vállalkozásokat vezettem változatos területen. Azt mondhatnám, hogy az üzleti – főleg nemzetközi – stratégiaalkotás a területem. Legutóbb egy élettudományi startup vezérigazgatója voltam közel három évig. Az élettudományokhoz releváns végzettségem nincs, de már megszoktam, hogy 2-3 évente egy-egy újabb szakmába kell beletanulnom. Ehhez illeszkedik a blokklánc világába való becsöppenésem, ami a Mensa HungarIQa egyesületen belüli közös bányászással indult, és mára elmondhatom, hogy a hazai piacon fontos szerepet töltünk be oktatás, tanácsadás (ICO és tokenizáció) és a tematikus rendezvények területén, de már zajlanak saját fejlesztéseink és előrehaladott tárgyalásban vagyunk komoly nemzetközi szereplők számára végzendő fejlesztések ügyében.

Számomra a blockchain a legnehezebben megfogható technológiák közé tartozik,  nem könnyű megfogalmazni, hogy milyen formában változtatja meg a társadalmat és az üzletet. Segítesz egy kicsit belelátni ebbe a jövőbe?

A blockchain egy adatbázis, egy platform, és egy új gondolkodásmód, ami lehetővé teszi, hogy olyan dolgokat valósítsunk meg, ami nem ment volna a technológia nélkül, és olyat is, amit korábban is minden gond nélkül megtehettünk volna, de eszünkbe sem jutott. Ennek megfelelően kijelenthetjük, hogy egy teljesen új inerciarendszert kínál, amelynek megértése még előttünk áll, így nehéz lenne jósolni. Gondoljunk bele, hogy mennyire nehéz – sőt értelmetlen – próbálkozás lett volna elmagyarázni a Facebookot a ’90-es évek elején.

Ami bizonyos – és remek igazolásul szolgálhat a fenti kijelentéshez -, hogy a KKV finanszírozásban már drasztikus változást hozott. Ez pont olyan dolog, amire senki nem számított volna, és nem is közvetlenül kapcsolódik a blockchainhez, de az ICO fogalmát és megoldását mégis a blokklánc hozta. Hasonló, vagy még jelentősebb paradigmaváltás várható a tokenizáció elterjedésének köszönhetően.

Hogy áll 2018-ban a blockchain, a hype óriási, ezt látjuk. De valódi projektek is jönnek? Ha igen, mik ezek?

Mára már közhelynek tűnik a bankok érintettsége és ambivalens kommunikációja a témában, mégis úgy tűnik, hogy az első igazi „use case”-ek nem erről a területről jönnek, hanem sokkal inkább az élelmiszeripar, egészségügy, értéklánc menedzsment, logisztika, szavazási és közigazgatási megoldások és a kereskedelem területe en bloc.

Az élelmiszeriparból a TE Food-ot tudnám kiemelni (akik kompromisszum nélküli élelmiszerlánc biztonsági megoldást kínálnak), míg az egészségügyben az ETHEAL és a FarmaTrust említésre méltó a magyar kötődésű projektek közül (az előbbi orvosok minősítését, az utóbbi a gyógyszerek követését végzi a lejárt szavatosságú és a hamis gyógyszerek kiszűrése érdekében).

Melyik iparágban lesz legnagyobb szerepe a blockchain technológiának és hogyan?
A kérdés többféleképpen értelmezhető, mivel a technológia különböző rétegei és tulajdonságai különböző üzleti szegmensek számára kínálnak megoldásokat, de a jobb megértés miatt nézzünk egy szándékosan túlegyszerűsítő, önkényes megközelítést. Maga az elosztott rendszerű, redundáns adatbázis is sok területen hasznosulhat (egészségügy, élelmiszeripar, stb), a saját magukat végrehajtani képes, a feltételeket, parancsot és értéket egyben kezelő szerződések (smart contractok) a közigazgatást és kereskedelmet reformálhatják meg drasztikusan, míg a tokenizáció olyan meglepőnek tetsző területeken is komoly újításokat tartogat, mint a HR, méghozzá az elérhetőség és képességalapú feladatkiosztás lehetősége révén.

A technológia és megközelítés persze nem részeiben, hanem egészében izgalmas igazán, és értelmezni is úgy a legcélszerűbb. Bárhol jól alkalmazható, ahol a bizalom automatizálására lenne igény, értéket teremt a hibatűrő, konszenzusos működés, a transzparencia, redundancia és a megmásíthatatlanság valamilyen kombinációja. Ez persze korántsem jelenti, hogy mindenhol alkalmazni kellene, de az energetika és pénzügyek területén biztosan hamarosan konkrét innovációkról hallunk.

Ha valaki úgy dönt, hogy beleugrik, hogy érdemes nekiállni annak, hogy a vállalat működésébe integrálja a blockchain technológiát?

Ez vállalat-, és tevékenységfüggő. Az biztos, hogy a blockhain bevezetése technológia erőforrásigényes, az erőforrás pedig jellemzően korlátos. Jelenleg a fejlesztők és a tapasztalatok hiányoznak leginkább.

Egy utolsó kérdés. Kritpovaluta fronton melyik csoportba tartozol? Velünk maradnak hosszú távon, vagy az év eleji értékvesztés - és a következő hasonlók miatt - a társadalom kiábrándul ezekből az eszközökből?

Nos, ha a kérdés digitális, akkor én a hívők csoportjába tartozom. A felvetés adja magát, de a témában különböző megközelítések és fogalmak keverednek. Másképpen mondva, ez a kérdés sok egyéb kérdésre utal, és egyszavas verzióban a válasz mindenki számára saját értelmezésben fordítódna le. A kriptodevizák körül buborék alakult ki? Kétségtelenül. Azonban mára azt látjuk, hogy ebből nem sok következik. Még csak az sem, hogy ez rossz dolog lenne. Be fog zuhanni az árfolyam? Valószínűleg. De mennyire és mikor? És főleg, mit történik azután?

A Bitcoin egy (de inkább több) valós problémát kezelő zseniális pénzügyi innováció, amely már létező eszközöket alkalmazott teljesen újszerű megközelítésben, ilyen értelemben reálgazdasági szükségszerűség. A kriptodevizák pedig újabb és újabb különböző kihívásokra vagy éppen lehetőségekre adnak jó vagy rossz válaszokat. Az egyértelmű, hogy a körülöttük kialakult hype túlzó és ez így nem maradhat sokáig. Ha arra akarunk választ kapni, hogy lesz-e globális kriptopénz vagy pénzek, illetve hogy megszületett-e már, az megint más téma, de valószínűleg eleve rossz megközelítés. A globális mikrotranzakciók és nemzetközi fizetések kezelése lehet a „kriptók” feladata, de sokkal izgalmasabb a tokenizációs lehetőségek kiaknázása és a gépek közötti, az értéket is kódoló kommunikáció és a céltokenek kérdése.

A szellem tehát kiszabadult a palackból, vissza már nem fogjuk tudni zárni, így a kriptotokenek velünk maradnak, de meg kell tanulnunk velük együtt élni és a jó kérdéseket feltenni. Az erősen spekulatív jellegük szinte bizonyosan el fog tűnni. Ennek ellenére én nem tartozom a Bitcoint kárhoztatók közé sem, hiszen, ha nem lett volna az árfolyam 20.000 USD közelében, sokkal kevesebben foglalkoznának a technológiával, és így kevesebbet is tudnánk róla.

SMART 2018 konferencia

Április 4. Budapest Akvárium

A SMART 2018 konferencia évetne 1000 látogatóval azon az úton jár, hogy a vezető beszélgetési fórummá váljon a Fintech, Mobil, 5G, IOT, Automotive, VR/AR, cybersecurity és automatizáció új trendjeinek feltérképezésében és ezek társadalmi hatásának egyeztetésében.