Interjú Kovács Péterrel, az XLAbs alapítójával

Röviden, akik nem ismernek bemutatkoznál, hogy ki vagy és mivel foglalkozol?

Kovács Peti vagyok, szakmai hátterem tech recruitment, 2009 óta kifejezetten a startup cégekre fókuszálva. Ennek köszönhetően kerültem a Prezihez, lettem a cég egyik első fejvadásza, ami kinyitotta számomra a világot - nekik köszönhetem többek között, hogy rájöttem egy nagyon fontos dologra: amit én tudok, az nemzetközi szinten is megállja a helyét. 2013-ban indítottuk el első cégünket, az IseeQ-t, ami érett fázisú startupoknak nyújt HR szolgáltatásokat, és mára Európa számos országában vannak ügyfeleink. Pár éve elindítottuk második cégünket, az xLabs-et, ami oktatási projektekkel segíti a startup ökoszisztémát, illetve olyan eseményeket hoz létre, mint a Budapest Startup Safary vagy a Central European Startup Awards. Ez utóbbi egyébként egy nagyobb egység, a Global Startup Awards egyik régiója, aminek szintén társalapítója vagyok, idén a CESAwards-al együtt már a világ 7 régiójában szervezzük versenyünket a startup ökoszisztéma szereplői számára, Európában, Ázsiában és Afrikában, azzal a magasztos céllal, hogy megtaláljuk és összekapcsoljuk egymással a szomszédos országok szereplőit, illetve, hogy a régiók között is segítsük épülni a kapcsolatokat.

Hogy látod az hazai startup ökoszisztémát, jó irányban fejlődünk?

Biás Csongor mondta egyszer ki, és teljesen egyetértek vele, hogy ez a startuposdi nem országokról, hanem városokról szól. Én azt látom, hogy a városok közötti együttműködések rendszere alkot magasabb szintű ökoszisztémákat, nem a nemzetek a legideálisabb keretei ennek, és én alapvetően hibás megközelítésnek tartom, hogy ez utóbbiba próbáljuk ezt beleerőltetni. Budapest egy remek város, nemzetközi szinten is elismert az itt élő szakemberek és az innen létrejövő cégek minősége, illetve az infrastruktúra és az életminőség, amit nyújt, ráadásul földrajzilag is nagyon jó az elhelyezkedésünk, gyakorlatilag az összes fontos európai város 1-2 óra repüléssel elérhető innen. Mégis, ha valakinek a világ egy másik pontján azt mondom, Budapestről jöttem, még mindig rögtön azt feltételezi, a lokális piacra építek valamit, mert ahhoz Berlinben vagy Londonban kéne élnem, hogy globálisan dolgozzak. És persze, sok mindent kell még fejlesztenünk, de én, az előbbiek alapján, nagyon örülök, hogy itt élek és részese lehetek ennek a fejlődésnek.

Mik az erősségei, gyengeségei a hazai startup ökoszisztémának? Startup központ vagyunk már, közeledünk?

Hild Imre fogalmazta meg nagyon jól: a hazai ökoszisztéma legnagyobb hiányossága, hogy nincs fókusz, nem tudjuk azt mondani, hogy Budapest ebben vagy abban a legjobb, hogy itt vannak pl. a legjobb AI vagy FinTech startupok. Nálunk van minden, viszont egyetlen vertikumban sem vagyunk igazán kiemelkedőek. Hogy ez mennyire gond, azon lehetne sokat vitatkozni. Nem, nem vagyunk startup központ, de nem is biztos, hogy azzá kell válnunk, szerintem sokkal fontosabb lenne, hogy régióként legyünk meghatározóbbak, hogy az itteni jelentősebb városokkal tudjunk olyan egységet létrehozni, ami globálisan jobban feltesz minket a térképre, én személy szerint ezért dolgozom.

A régió országaiban hol látsz még aktív startup tevékenységet? Mit tudnánk tőlül tanulni?

Nagy szavakkal élve, a startuposdi egy globális, generációs forradalom, ami mindenhol történik, a régió minden országában is zajlik, és mindenhonnan tudunk tanulni valamit. Számomra példaértékű például az az összetartás, amint a szófiai ökosziszémában látok, vagy az a professzionalizmus, amint Pozsonyban, Ljubljanában vagy Varsóban tapasztalok. Érdekes látni, hogy a prágai ökoszisztémában már a kiégés jelei mutatkoznak a startup események kapcsán, vagy, hogy mennyire vérremenő az a rivalizálás, ami Kolozsvár és Bukarest vonatkozásában mutatkozik Romániában.

Hol látod a következő lépést a hazai startup ökoszisztéma számára? Milyen víziót kéne formálni Budapesten?

Folytatnunk kell az utat, amit járunk, szerintem az irány jó. Minél több sikeres történetre van szükségünk, ami inspiráló az új generációk számára, és ehhez nagyon fontos azt is, hogy az oktatási rendszerünk is tovább tudjon fejlődni, akár piaci alapokon - egyre több szuper kezdeményezés van, pl. programozói iskolák kapcsán, ugyanakkor még mindig Koppenhágába vagy Stockholmba érdemes menni annak a diáknak, aki használható, gyakorlatias vállalkozói ismereteket szeretne tanulni, erre még mindig nincs igazán jó lehetőség itthon, és még nagyon kevés kezdeményezést látok, ami ígéretesnek tűnik ebben a témában. Szerintem nagyon fontos a nyitottságunk, az önismeretünk és önbizalmunk továbbfejlesztése is, hogy elhiggyük magunkról, mi is képesek vagyunk nagyot, globálisat alkotni. A vízió pedig meggyőződésem, ezeknek kell, hogy legyen az eredménye. 

 

Erről és még sok hasonlóan izgalmas témáról szól a SMART 2018 konferencia

Április 4. Budapest Akvárium

A SMART 2018 konferencia évetne 1000 látogatóval azon az úton jár, hogy a vezető beszélgetési fórummá váljon a Fintech, Mobil, 5G, IOT, Automotive, VR/AR, cybersecurity és automatizáció új trendjeinek feltérképezésében és ezek társadalmi hatásának egyeztetésében.