Biás Csongorral, a Booom alapítójával beszélgetünk a startup munkakultúráról, teljesítményről és elvárásokról.

Röviden bemutatkoznál, hogy ki vagy és mivel foglalkozol?

Csongor vagyok, az elmúlt 5-6 évben korai fázisú startupok támogatásával foglalkozom, különböző szerepekben. Az asztal mindkét oldalán volt szerencsém ülni, dolgoztam startupoknál, volt lehetőségem belekóstolni a befektetői és inkubációs világba is az iCatapult es Desgin Terminal programjainak vezetőjeként. A Mosaik társalapítójaként részt vettem az egyik legnagyobb hazai coworking es startup közösség létrehozásában. Több meetup, konferencia és közösségi kezdeményezés szervezőjeként próbálom támogatni a budapesti tech szcéna fejlődését. Jelenleg a Booom. vezetőjeként azon dolgozunk a csapatunkkal, hogy Európa legjobb termékstudióját hozzuk létre.

Hogy látod a hazai startup életet, milyen a viszonyunk a munkához itthon? Túldolgozzák magukat  a hazai startupokban dolgozók? Az amerikai dicsőített munkaalkoholizmus itthon is divatos?

Nem gondolom, hogy nagy lenne a különbség a hazai, a régiós vagy nemzetközi helyzet között.  A startup világra jellemző szubkulturális jelenségek nem ismernek határokat, a fancy irodák, babzsákok es pingpong asztalok mellett globálisan jelennek meg a szcénára jellemző problémák is, mint pl. a fenntarthatatlan és káros munkakultúra. Itthon is ugyanaz a Gary Vaynerchuk  prédikálja a “Hustle 24/7” mítoszát  a kezdő vállalkozóknak napi 32 Instagram videóban, mint Austinban vagy Bangladeshben. Persze a mértékekben vannak különbségek, az “érettebb” ökoszisztémákban, ahol a tehetség, tőke és verseny koncentráltabb, ott a problémák is hangsúlyosabban jelennek meg - pl. San Francisco-ban teljesen hétköznapivá vált, ha valaki pszichedelikus drogok “mikrodózingolásával” próbálja növelni a teljesítményét és a tartani a lépést, míg ez itthon azért erős extrémításnak számítana.

És ez mennyire  van összefüggésben a hatékonysággal? Lehet hosszú távon napi 10x órákat hatékonyan dolgozni? Mennyire pusztán a szorongások, félelmek csökkentésének eszköze a végelenített munka?

Erről nagyon megoszlanak a vélemények. Ha egy éve kérdezed ezt tőlem, akkor teljesen más választ adtam volna. Azt mondtam volna, hogy egy olyan világban élünk, ahol könnyebb és gyorsabb valami újat, valami nagyot építeni, mint bármikor korábban - viszont az alacsony belépési küszöbb teremtette lehetőségek növelték a versenyt, és komoly áldozatokkal jár, ha valaki labdába akar rúgni.

Azt gondoltam, hogy teljesen normális egy projekt korai fázisában, hogy napi 12-14 órákat tolunk bele, átdolgozunk hétvégéket és - ideiglenesen - elhanyagoljunk családot, barátokat, amíg túljutunk ezen az érzékeny, kezdeti szakaszon.

Ma már ezt a kérdést sokkal árnyaltabban látom, de kellett hozza egy kemény kiégés, tönkrement magánélet, illetve egy 3 hónapos karrier szünettel egybekötött újrakezdés. Most azt gondolom, hogy az összes ledolgozott órák száma mellett sokkal fontosabb tényezők befolyásolják a hatékonyságot és sikert. Például az hogy a megfelelő dolgon dolgozzunk, a megfelelő módszereket és eszközöket használjuk, jól priorizáljunk, vagy képesek legyünk valóban elmélyült, fókuszált munkavégzésre. Szerintem sokkal kifizetődőbb ezekre koncentrálni és így időt. energiát spórolni, mint ezek hiányából fakadó feszültségeket értelmetlen túlórákkal kompenzálni

Persze vannak ellenvélemények is. Érdemes például megnézni az alábbi Twitter thread-et, ahol két véleményvezér sztár VC, Keith Rabois es Mark Suster fejtik ki véleményüket Work-Life Balance témában. 

image_preview.png

Van egészséges egyensúly? Hogyan tud valaki, aki projektek korai építésével foglalkozik egyensúlyban maradni? Élni és és sikerre is jutni? A kettő kizárja egymást?

Szerintem meg lehet teremteni az ambiciózus tervek, siker és élhető, kiegyensúlyozott élet között. Lehetséges, csak nem könnyű. 

Vizsgáljuk meg az előbbi Twitter beszélgetésből Mark Suster által felhozott példát.  Kobe Bryant felkészülési programját 666-nak nevezik, mert minden nap 2 órát fut, 2 órát gyakorol labdával és 2 órát súlyzózik, ezt pedig 6 nap ismétli minden héten, 6 hónapon keresztül. Felkészülésének leghangsúlyosabb része a regenerálódásra és az alvásra hagyott idő. Vele együtt LeBron, Usain Bolt, Federer és más világklasszis sportolók is min. 10-12 órát alszanak naponta.

De nem csak a sport, hanem a tudomány és művészet világában is találunk példákat arra, hogy el lehet érni rendkívüli eredményeket fenntartható és kiegyensúlyozott munkaszokásokkal. Charles Darwin például minden reggel 8:00 kezdett el dolgozni, 1-1.5 óra fókuszalt munka után, 9:30-kor elolvasta a leveleit és a legfontosabbakra válaszolt. 10:30 körül ismét elmélyült a kutatásában és dél körül elment sétálni a birtokja körül. 13:00-kor ebédelt, válaszolt még pár levélre, aludt egy órácskát vagy sétált még egyet, 15:00 - 17:30-ig pedig újra elmélyült a munkában. 18:00 után sohasem dolgozott, az estéket vacsora mellett a családjával töltötte. Ezzel a napi rutinnal képes volt 19 könyvet publikálni, köztük A Fajok Eredetét, minden idők leghíresebb tudományos alkotását, ami a mai napig meghatározza hogy hogyan gondolkodunk magunkról és a természetről.

Bár gyakran zavarbeejtően idealista tech optimista vagyok, de nehezemre esik elhinni, hogy a következő k*rva fotómegosztó app építése nagyobb teljesítmény vagy több áldozattal kéne járjon, mint a Fajok Eredetének megírása, vagy 5 NBA bajnokság megnyerése. Ebből a perspektivűból a munkaalkoholizmus körüli mítosz, nem más mint olyan emberek fikciója, akiknek szükségük van egy narratívára, amivel magyarázhatják meg maguknak a hibáikat és személyes áldozataikat, vagy nagy hozamokra éhes befektetők demagóg dumája, akiknek simán megéri kiégetni az alapítókat, ha hamarabb jön az exit.

Milyen szerinted az egészséges megközelítés a vállalkozás indítás kapcsán?

Az eddigi hibáimból tanulva, a Booom. megalapításánál az egyik legfontosabb célunk volt, hogy egy olyan munkahelyet hozzunk létre, amit szeretnek a munkatársak. Amellett, hogy arra törekszünk, hogy mindig magas színvonalú munkát adjunk ki a kezünkből, nagyon sok energiát fordítunk arra, hogy képezzük magunkat, fejlődjünk és támogassuk egymást személyes céljainkban, és értelmes határokat szabjunk munka és élet között. Néha egész jól megy, hogy ne toljuk túl a dolgokat.

Ha tanácsot kéne adnod 10 évvel ezelőtti önmagadnak mindezek alapján, mi lenne az?

Uhhh, ez kemény kérdés - valószínűleg a személyes kapcsolatok fontossága, a türelem és a következetes szokások kiépítése lenne a Top3 téma, amiről elbeszélgetnék magammal. 

 

SMART 2018 konferencia

Április 4. Budapest Akvárium

A SMART 2018 konferencia évetne 1000 látogatóval azon az úton jár, hogy a vezető beszélgetési fórummá váljon a Fintech, Mobil, 5G, IOT, Automotive, VR/AR, cybersecurity és automatizáció új trendjeinek feltérképezésében és ezek társadalmi hatásának egyeztetésében.