Szabó Strell Dáviddal, a MOL automatizálásért felelős szakértőjével beszélgetünk a vállalati automatizálás realitásairól, a SMART 2018 konferencia egyik előadójával.

Annak aki nem ismer, röviden bemutatkoznál, hogy mivel foglalkozol a MOL-nál?

A MOL Csoport 2017-ben meghirdette a Finance2020 programot, melynek egyik fontos pillére a pénzügyi folyamatok teljes digitális transzformációjának elősegítése. Ennek apropóján alakítottuk meg a csapatunkat, amelynek technológiai alapja jelenleg a Robotic Process Automation (RPA). Ezt a csapatot vezetem és építem.

A csapatommal hisszük, hogy a status quo megkérdőjelezése és az innováció jobbá teheti azokat a folyamatokat, amelyek körülvesznek minket. Máshogyan gondolkozunk egy üzleti folyamat újragondolása során mint a klasszikus iskola. Élvonalbeli technológiai megoldásokkal, új és friss gondolatokat viszünk egy-egy automatizálási projektbe. Ehhez egy olyan csapat kell, amely nem csak IT vagy csak üzleti szakemberekből áll. Az informatikai tudás, a folyamatszemlélet, az innováció iránti lelkesedés és üzleti tapasztalat pontosan kikevert elegyére van szükség.

Az automatizálási projektekbe már a kezdet kezdetén belekapcsolódunk, segítünk a folyamat racionalizálásában, standardizálásában. Ezt követően nem csak a robotok fejlesztését, hanem operációját is mi végezzük. Habár az esetek többségében az RPA-t használjuk, emellett adatmodellezéssel és mesterséges intelligenciával is foglalkozunk.

RPA szakértőként mennyire látod a jelenlegi automatizálás körüli hullámot hypenak, vagy valós eredmények elérésére képes trendnek?

Az automatizálás körül szerintem nincs hype. Véleményem szerint az automatizálás végigkíséri történelmünket. Sokak szerint a negyedik ipari forradalom éveit éljük, így abban talán van igazság, hogy jobban előtérbe került ez a téma.

Az RPA körül viszont tényleg hype van. Guy Kirkwood (a UiPath egyik ikonikus alakjának) szavaival élve minél előbb el kell kezdeni az RPA-t használni a folyamataink automatizálásában, hogy minél előbb túlessünk a hype időszakán. Ez nálunk sem volt másképp: minél hamarabb be kellett látnunk, hogy a szoftveres robotika nem a Szent Grál, nem mindenre a legjobb megoldás. Az RPA a kihívásokra adott válasznak csupán egy része.

A vállalatok nagy része azért ugrik bele az automatizálásba, hogy automatizáljon drága, sok ember által üzemeltetett folyamatokat. Mennyire látod reálisnak, hogy az RPA képes megfelelni ezeknek az elvárásoknak.

Az üzleti döntéshozó elsődleges elvárása sokszor az, hogy az automatizálás révén csökkenjen a folyamatot kiszolgáló élő munkaerő száma. Az RPA képes ennek az elvárásnak megfelelni, ráadásul a többi megoldáshoz képest olcsón és gyorsan.

Ugyanakkor úgy gondolom, hogy sokszor fordítva ülünk a lovon, rossz logikát követünk. Nem attól lesz jó egy folyamat, hogy az RPA képes volt gyorsan és olcsón sok ember munkáját kiváltani. Pontosan fordítva: az RPA segítségével nagyszerű folyamatokat lehet építeni, aminek a következménye, hogy kevesebb élő munkaerővel lehet a folyamatot kiszolgálni.

Hogyan képes az RPA felvenni a versenyt más automatizálási technológiákkal szemben?

Két fő gondot látok, amivel a „klasszikus” (pl ERP) automatizálást megrendelő üzleti oldal általában szembesül: drága a fejlesztés, hosszú ideig tart. Az is előfordul, hogy amire a megoldást leszállítják, a folyamat már nem is úgy néz ki, mint amikor megrendelték a fejlesztést.

Az RPA képes e problémákra megfelelő választ adni, de csak akkor, ha jól használjuk. Egy nagy volumenű, sok manualitást igénylő standard folyamatnál a robotika tudja hozni a sokak által áhított néhány hónapos megtérülést is.

Milyen buktatói lehetnek az RPA-nak?

Ha nem jól használjuk a technológiát, könnyű beleesni a csapdájába. Például könnyen és gyorsan automatizálhatok egy rossz folyamatot, vagy egy olyat, melyet egy '90-es évekbeli IT rendszer szolgál ki. Mindkét esetben lesz egy jó megtérülésem, viszont ha nincs egy végiggondolt folyamatfejlesztési stratégiám, akkor örökre rossz folyamatom lesz vagy még évtizedekig a '90-es évek rendszereit fogom használni.

Jó megoldás lehet, ha egy folyamatot újra szeretnénk gondolni, de az sok ideig tart, akkor ideiglenesen RPA-val automatizálom a gyors megtérülés miatt. A felszabaduló kapacitásokkal összpontosíthatok a folyamat és a rendszerek rendbetételére.

Akkor csak ideiglenes megoldásként tekintetek az RPA-ra?

Nem. A robotika igazi előnye akkor mutatkozik meg, ha hosszú távon, stratégiailag tervezünk vele. Az RPA alkothatja a folyamat gerincét, amelyre az egyes részfolyamatokat, mint modulokat felfűzhetjük. Ez két szempontból is jó: ha a részfolyamat megváltozik - legyen az technológiai vagy üzleti változás - anélkül átalakíthatjuk, hogy hozzá kellene nyúlni a folyamat többi részéhez. Másfelől a folyamat újragondolása során szakaszosan haladhatunk időben széthúzva a fejlesztést.

Ti milyen projektekre használjátok az RPA-t, tudsz esetleg egy-két példát mondani?

A MOL Csoportnál első körben részfolyamatokat vettünk célba, mint például elektronikus számla letöltése és összegyűjtése különböző szolgáltatók honlapjáról, dolgozói költségtérítések feldolgozása, vagy töltőállomási személyzet HR adminisztrációjának automatizálása. Számos elszigetelt részfolyamaton túl jelenleg azt is vizsgáljuk, hogyan alkalmazható egy teljes üzleti folyamatra, mint például a teljes számla feldolgozási procedúrára.

Melyik a kedvenc RPA eszközöd?

UiPath.

Mit gondolsz, hova tart az automatizálási trend, mire számíthatunk középtávon?

A várakozásom az, hogy a robotikát egyre többen kezdik el használni, mivel ez lesz az a platform, amely összekapcsolja a különböző mesterséges intelligencia és blockchain megoldásokat a már meglévő informatikai rendszerekkel.